2015. június 14., vasárnap

Prologue

Mi lehet jobb ajándék huszonhatodik születésnapra, mint egy utazás?
Holnap reggel indulok Budapestre szülővárosomból, Stockholmból. Születésnapom alkalmából is, meg persze az okból is ünneplek az utazással, hogy sikeresen leraktam a doktorit. Lassan két éve el szeretnék jutni Magyarországra, és a magyar nyelvet is 12 éve tanulom. Fogalmam sincs, hogy hogyan szúrtam ki pont ezt az aprócska országot, de nagyon a szívembe zártam. Budapest belvárosában fogok megszállni egy kisebb hotelben, ahová már be is jelentkeztem Thea Sirbu néven. Olyan szinten izgatott vagyok, hogy írni is alig tudok
Augusztus van, enyhe idő, de mégis meleg. Azt mondják Magyarországon sokkal melegebb lesz.
Megállás nélkül a holnapi útra gondoltam, enni sem tudtam. Álmomban már a Deák téren sétáltam.

                                         ***

5:30-kor keltem Eminem rappelésére. Kipattantak a szemeim, és felültem. Szószerint rohantam a fürdőbe.
-Tee, tudom, hogy izgatott vagy, meg minden.. de nem lehetne halkabban? - suttogta csukott szemekkel Stina, a lakótársam. Általános iskola óta ismerjük egymást, és azóta legjobb barátnők vagyunk. Nagyon fog hiányozni,azon a két héten, amikor távol leszek az otthonomtól. Bob, az óriási dán dog kutyánk berontott a fürdőbe, és hátulról böködte a lábam. Egyik kezemmel hátranyúltam, hogy megsimogassam óriási fejét, míg a másikkal a vizet állítottam be. Megmostam az arcomat, majd megtörülköztem, és kimentem a konyhába, hogy bekapjak valamit, mielőtt elindulok. Beraktam a pirítósunkba két toastot, majd elővettem egy tányért, a vajat, és elkészítettem a tejeskávémat. Amikor kiugrott a két aranybarnára pirult kenyérszelet, egy késsel kivettem, megvajaztam, és beleharaptam. A piritós egy egyszerű, mégis nagyszerű étel.
Miután elmosogattam visszamentem a szobánkba, és felvettem a mai napra, már gondosan kikészített ruhadarabokat. Hosszú, tűzpiros hajamat engedtem a vállamra hullani. Mivel már késésben voltam snómink gyanánt csak egy gyors alapozást és a szemem kihúzását tekintettem.
Puszit nyomtam Stina homlokára, és már indultam is. A taxi kint állt a ház előtt, amikor a vezető meglátott kiszállt, és segített a táskámat berakni a csomagtartóba. Beültem az anyós ülésre és visszanéztem a panelünkre.
-Merre lesz az út, kisasszony? - kérdezte a sofőr.
-A Stockholm-Skavsta Repülőtérre.
-Akkor indulunk is. - mosolygott, és rálépett a gázpedálra.
Az út körülbelül 30 perc volt, mikor megérkeztünk kifizettem az utazás díját, elindultam a reptérre.
Másfél óra múlva már a repülőn ültem, és az ablakon néztem kifelé. Ránéztem az órámra, ami 8:01-et mutatott. Négy perc, és a repülő felszáll. Négy perc és elhagyom a hazám. Négy perc és teljesen egyedül leszel.
Szeretek egyedül lenni. Csak a gondolataim és én.
8:05. Hallom, hogy a hangosbemondó felszólítja az utasokat, hogy csatolják be az övüket, mert felszállunk. Engedelmeskedtem, majd a telefonomon bekapcsoltam a zenelejátszót, és sorra hallgattam a kedvenc zenéimet. Úgy éreztem, hogy a szívem is elhagyja a földet és az égig száll.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése